GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG ÉS GLUTÉNMENTES KOZMETIKUMOK
Gyors válasz – ha most csak a lényeget szeretnéd tudni
A gluténnel kapcsolatban rengeteg tévhit kering az interneten, különösen a kozmetikumok világában. Sokan úgy gondolják, hogy ha valaki gluténérzékeny, akkor minden olyan kozmetikumot kerülnie kell, amely búza-, árpa- vagy zaberedetű összetevőt tartalmaz. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a cöliákiát (lisztérzékenységet) nem az ép bőrre felvitt gluténtartalmú kozmetikum váltja ki, hanem a glutén elfogyasztása. Ez azt jelenti, hogy egy arckrém vagy szérum önmagában általában nem jelent kockázatot egy cöliákiával élő vendég számára.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor már valóban érdemes fokozott figyelmet fordítani a termék összetételére. Különösen igaz ez az ajakápolókra, rúzsokra, szájkörnyéki készítményekre, illetve minden olyan kozmetikumra, amelyből kis mennyiség akaratlanul is a szájba kerülhet. Ilyenkor ugyanis már nem a bőrrel való érintkezés, hanem a véletlen lenyelés jelenti a valódi kockázatot.
Szintén más megközelítést igényelnek azok a vendégek, akiknek igazolt búzaallergiájuk van. Náluk ugyanis bizonyos búzafehérjék már bőrkontaktus útján is allergiás reakciót válthatnak ki, ezért esetükben nem ugyanazok a szabályok érvényesek, mint cöliákia esetén.
A bőr állapota sem hagyható figyelmen kívül. Sérült, atópiás, gyulladt vagy frissen hámlasztott bőrön a bőr természetes védőrétege károsodhat, ezért ilyenkor nemcsak a gluténnel kapcsolatban, hanem általánosságban is sokkal körültekintőbben kell kozmetikumot választani.
A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy minden gluténtartalmú összetevőt automatikusan kerülni kell, hanem az, hogy mindig a pontos diagnózis, az alkalmazás helye, a termék INCI-listája és a vendég egyéni előzményei alapján hozzunk döntést. Ez különbözteti meg a tudományos alapokon nyugvó szakmai szemléletet a tévhitektől és a leegyszerűsítő marketingállításoktól.
Tudj meg többet szakmai cikkünkön keresztül, ahol végig vesszük:
- mikor jelent valódi kockázatot a glutén egy kozmetikumban,
- mi a különbség a cöliákia, a búzaallergia és a nem cöliákiás gluténérzékenység között,
- mire érdemes figyelni az INCI-listák olvasásakor,
- mely kozmetikai helyzetek igényelnek fokozott óvatosságot,
- és hogyan hozhatunk felelős, szakmailag megalapozott döntést a mindennapi kozmetikai gyakorlatban.
1. Bevezetés
Elöljáróban: Hosszú cikk lesz. Mert fontos, mert sok a tévhit és mert sokszor csak a “ nagyjából említések” közt a lényegi információk vesznek el. Így összegyűjtöttük a kérdéskör alapdefinícióit, biokémiai hatásait, az eddig felmerült összes vendégektől és kozmetikus szakembereinktől befutott kérdéseket, rendszereztük, és elméleti-gyakorlati releváns válaszokat találtunk rá.
(Akit annyira nem érint a téma, de érdemi választ szeretne kapni, az utolsó részben megtalálja a rövid összefoglalót a “VÉGÜL FOGLALJUK ÖSSZE, MIT IS JELENT MINDEZ A KOZMETIKÁBAN” alcímnél.)
Az alapfeltevés: A cöliákiát a glutén elfogyasztása váltja ki. Ezért az ép bőrre kerülő búzaeredetű kozmetikai összetevő általában nem indít cöliákiás bélrendszeri autoimmun reakciót. Külön figyelmet igényelnek azonban az ajak- és szájápolók, a kézről szájba kerülő termékek, valamint azok az esetek, amikor a vendégnek igazolt búzaallergiája vagy búzafehérjére kialakult kontaktreakciója van.
“Sérült vagy atópiás bőrön elsősorban a helyi irritáció és az allergiás szenzibilizáció kockázata emelkedhet. Ezért nem pusztán a „gluténérzékenység” szó alapján döntünk, hanem a pontos diagnózis, az INCI, az alkalmazás helye és a korábbi reakciók alapján.”
Ezek a válaszok futnak szerte a neten, de sajnos a legtöbbje félinformáció vagy teljes dezinformálás. Mi most sorra vesszük és szálára vesszük a jobb érthetőség és helyes-biztonságos vendégkezelés,ill. a hiteles szakmaiság érdekében.
2. Mi is az a glutén?
MIT JELENT A GLUTÉN A SZERVEZETNEK, MIT JELENT A BŐRNEK – ÉS MIT JELENT VALÓJÁBAN A KOZMETIKAI GYAKORLATBAN?
A „gluténmentes” kifejezés ma már nemcsak az élelmiszerek csomagolásán jelenik meg, hanem egyre gyakrabban kozmetikumokon, hajápolási termékeken, ajakápolókon vagy akár professzionális kezelési anyagokon is.
Vendégként ez elsőre biztonsági kérdésnek tűnhet, kozmetikusként pedig azonnal felmerül a döntési kényszer:
- Kell-e minden gluténérzékeny vendégnél gluténmentes kozmetikumot alkalmaznunk?
- Okozhat-e problémát a krémben található gluten/búzafehérje?
- Számít-e, hogy a terméket az arcra, az ajakra vagy sérült bőrre visszük fel?
- És egyáltalán: ugyanazt jelenti-e a cöliákia, a gluténérzékenység és a búzaallergia?
A válasz – mint általában a bőrbiológiai kérdéseknél – most sem egy egyszerű igen vagy nem.
A glutén a szervezetben valóban komoly immunológiai problémát jelenthet, a bőrön keresztül azonban ép barrier mellett általában nem releváns szisztémás kockázat. Vannak viszont olyan speciális helyzetek, amikor a gabonaeredetű kozmetikai összetevőkre igenis figyelnünk kell.
Ilyen:
- az ajak és a szájkörnyék kezelése;
- a véletlen lenyelés lehetősége;
- az igazolt búzaallergia;
- a hidrolizált búzafehérjékkel szembeni kontaktreakció;
- az atópiás vagy sérült bőr;
- valamint a frissen hámlasztott vagy mesterségesen megnyitott bőrbarrier.
Ahhoz azonban, hogy jól döntsünk, először tisztáznunk kell, miről is beszélünk pontosan.
MI A GLUTÉN?
A glutén nem egyetlen, jól körülhatárolható anyag, hanem bizonyos gabonák tárolófehérjéinek összetett rendszere.
A búzaliszt vízzel történő összekeverése és mechanikai megdolgozása során kialakuló rugalmas fehérjehálózat két fő fehérjecsoportból áll:
- a gliadinok főként a tészta nyújthatóságáért;
- a gluteninek pedig a rugalmasságért és a szerkezeti stabilitásért felelnek.
Kémiai szempontból a gabonák tárolófehérjéit prolaminokra és glutelinekre osztjuk. Klinikai értelemben azonban a „glutén” megnevezést tágabban használjuk azokra a gabonafehérjékre, amelyek cöliákiában immunreakciót válthatnak ki.
Ezek:
- a búzában a gliadinok és bizonyos gluteninfrakciók;
- az árpában a hordein;
- a rozsban a secalin;
- a zabban pedig az avenin.
A klasszikus cöliákiás kockázati kört elsősorban a búza, az árpa és a rozs jelenti.
A zab ennél összetettebb kérdés.
A legtöbb cöliákiás ember megfelelő mennyiségben tolerálhatja a tiszta, ellenőrzött, búzával, árpával és rozzsal nem szennyezett zabot. A gyakorlatban azonban a zabot gyakran ugyanazon a termőterületen, szállítási rendszerben vagy feldolgozóüzemben kezelik, mint a többi gabonát, ezért a keresztszennyeződés gyakori.
Emellett a cöliákiás betegek egy kisebb csoportja magára az aveninre is reagálhat.
Éppen ezért egy kozmetikum INCI-listájában megjelenő” Avena Sativa” pl. nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék veszélyes. De azt sem jelenti, hogy a készítmény igazoltan és ellenőrzötten gluténmentes.
3. Nem minden "gluténérzékenység" ugyanaz
A „GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG” NEM EGYETLEN ÁLLAPOT
A hétköznapi szóhasználatban hajlamosak vagyunk minden gluténnel vagy búzával kapcsolatos problémát egyszerűen gluténérzékenységnek nevezni.
Szakmailag azonban legalább három különböző állapotot kell elkülönítenünk:
- cöliákia;
- nem cöliákiás glutén- vagy búzaérzékenység;
- búzaallergia.
És ez a megkülönböztetés a kozmetikai gyakorlatban sem pusztán elméleti kérdés, mert teljesen más kockázatot és teljesen más döntési logikát jelent.
Mi történik cöliákiában?
A cöliákia genetikai hajlamhoz kapcsolódó, glutén által fenntartott immunmediált betegség.
A betegek döntő többsége HLA-DQ2- vagy HLA-DQ8-molekulákat hordoz. Ez azonban önmagában még nem jelent betegséget, hiszen ezek a genetikai variánsok egészséges emberekben is előfordulhatnak.
A folyamat akkor indul el, amikor a glutén az emésztőrendszerbe kerül.
A gluténfehérjék prolinban és glutaminban gazdag szakaszait az emberi emésztőenzimek nem tudják teljesen lebontani. Emiatt viszonylag hosszú, immunológiailag aktív peptidek maradhatnak vissza.
Ezek kapcsolatba kerülnek a vékonybél nyálkahártyájával, majd a szöveti transzglutamináz-2, vagyis a TG2 bizonyos glutaminmaradékokat deamidál.
(Ez a módosítás azért fontos, mert a deamidált gluténpeptidek erősebben kötődnek a HLA-DQ2- vagy HLA-DQ8-molekulákhoz. Az antigénprezentáló sejtek ezután aktiválják a gluténspecifikus T-limfocitákat, gyulladásos citokinválasz indul, és fokozódik az intraepithelialis lymphocyták aktivitása is.)
A folyamat következménye lehet:
- az enterocyták károsodása;
- cryptahyperplasia;
- a vékonybélbolyhok különböző fokú ellaposodása;
- és végül felszívódási zavar.
Ennek következtében kialakulhat:
- vashiány;
- folsav- vagy B12-vitamin-hiány;
- D-vitamin-hiány;
- csökkent kalciumfelszívódás;
- osteopenia vagy osteoporosis;
- tartós fáradtság;
- hasi puffadás;
- hasmenés vagy székrekedés;
- neurológiai panasz;
- valamint számos extraintestinalis tünet.
Értsük jól: ez a folyamat a vékonybél nyálkahártyájában zajlik, és a fenntartásához gluténbevitel szükséges.
Ez lesz a kulcsa annak is, hogy megértsük, miért nem az ép bőrre kerülő glutén a cöliákiás beteg elsődleges problémája.
MI A NEM CÖLIÁKIÁS GLUTÉN- VAGY BÚZAÉRZÉKENYSÉG?
A nem cöliákiás gluténérzékenység sokkal kevésbé egységesen meghatározott állapot.
Ma már egyre gyakrabban használják a nem cöliákiás glutén-/búzaérzékenység elnevezést, mert nem minden esetben bizonyított, hogy kizárólag maga a glutén okozza a panaszokat.
Szerepet játszhatnak:
- a búza más fehérjéi;
- az amiláz-tripszin inhibitorok;
- a búzában található fermentálható szénhidrátok;
- egyéni mikrobiom-eltérések;
- valamint bélrendszeri és neuroimmunológiai tényezők.
A diagnózis csak a cöliákia és a búzaallergia kizárása után állítható fel, és jelenleg nincs egyetlen olyan specifikus laboratóriumi marker, amely önmagában bizonyítaná.
A kozmetikai vonatkozás itt az, hogy az érintettek beszámolhatnak bőrpanaszokról is, például:
- viszketésről;
- erythemáról;
- fokozott bőrérzékenységről;
- ekcémaszerű tünetekről.
Ezek azonban nem specifikus jelek.
Nem helyes tehát minden érzékeny, gyulladt, kipirosodó vagy rosaceára emlékeztető bőrállapot mögött automatikusan gluténérzékenységet feltételezni.
A bőr lehet a szervezet belső gyulladásos állapotának egyik jelzője, de ettől még nem válik minden bőrtünet gluténspecifikussá.
ÉS MI A BÚZAALLERGIA?
A búzaallergia más immunológiai logika szerint működik, mint a cöliákia.
Többnyire IgE-mediált allergiás betegségről beszélünk, amelynél az immunrendszer különböző búzafehérjéket azonosít allergénként.
A kiváltó expozíció történhet:
- étkezéssel;
- belégzéssel;
- bőrkontaktussal;
- valamint sérült vagy atópiás bőrön keresztüli szenzibilizációval.
A búzaallergia lehetséges tünetei:
- kontakt urticaria;
- generalizált csalánkiütés;
- szemhéj- vagy ajakduzzanat;
- conjunctivitis;
- rhinitis;
- bronchialis tünet;
- gastrointestinalis reakció;
- anaphylaxia;
- vagy fizikai terheléssel összefüggő búzaallergiás reakció.
Itt érkezünk el az egyik legfontosabb kozmetikai különbséghez.
A cöliákiát a glutén elfogyasztása aktiválja.
A búzaallergiás beteg azonban bizonyos búzafehérjékre bőrkontaktus vagy belégzés útján is reagálhat.
Ezért nem elegendő az anamnézisben annyit rögzíteni, hogy a vendég „gluténérzékeny”.
Tudnunk kell, hogy:
- cöliákiáról;
- nem cöliákiás érzékenységről;
- vagy igazolt búzaallergiáról van-e szó.
4. Mit jelent mindez a bőr számára?
MI KÖZE MINDENNEK A BŐRHÖZ?
A cöliákia legjellegzetesebb, valóban gluténspecifikus bőrmanifesztációja a dermatitis herpetiformis.
Ez egy:
- krónikus;
- erősen viszkető;
- papulovesiculosus vagy hólyagos;
- autoimmun bőrbetegség.
Gyakran jelenik meg:
- a könyökön;
- a térden;
- a farpofákon;
- a keresztcsonti régióban;
- a vállakon;
- a háton;
- vagy a fejbőrön.
A hólyagokat a betegek gyakran már kialakulásuk elején elvakarják, ezért a kozmetikus sokszor nem klasszikus ép hólyagokat lát, hanem:
- excoriációkat;
- pörköket;
- gyulladt papulákat;
- postinflammatorikus elszíneződéseket.
A dermatitis herpetiformisban a bőr szempontjából kiemelt autoantigén az epidermális transzglutamináz-3, vagyis a TG3.
(A dermalis papillákban IgA–TG3 immunkomplexek rakódnak le, neutrophil sejtek gyűlnek össze, és subepidermalis hólyagképződés indulhat.)
Azért jelezzük és angsúlyozzuk ezt ennyire, mert különösen fontos, hogy a dermatitis herpetiformist nem a bőrre kent gluténtartalmú krém hozza létre.
A bőrtünet a szervezetben, gluténbevitel hatására kialakuló szisztémás autoimmun folyamat következménye.
Aktív, hólyagos, excoriált, nedvező dermatitis herpetiformis esetén a bőr nem kozmetikai kezelési terület.
Nem hámlasztjuk.
Nem masszírozzuk.
Nem melegítjük.
Nem kezeljük elektrokozmetikai eljárással.
És nem próbáljuk „megnyugtatni” egy tetszőlegesen kiválasztott professzionális maszkkal.
Ez bőrgyógyászati kompetencia.
5. Felszívódik-e a glutén a bőrön keresztül?
FELSZÍVÓDIK-E A GLUTÉN A BŐRÖN KERESZTÜL?
Ez az a kérdés, amely körül a legtöbb tévhit kialakult.
A stratum corneum hatékony fizikai és kémiai barrier. A passzív bőrpenetráció általában a kis molekuláknak kedvez, különösen akkor, ha azok megfelelő lipofilitással is rendelkeznek.
A gyakran említett 500 Dalton-szabály szerint az 500 Da-nál jelentősen nagyobb molekulák passzív penetrációja erősen korlátozott.
Ez nem abszolút természeti törvény, de a kozmetikai hatóanyagok értékelésében jól használható irányelv.
A gluténfehérjék és a nagyobb gluténpeptidek:
- nagy molekulatömegűek;
- többnyire hidrofilek;
- nem rendelkeznek megfelelő transdermalis tulajdonságokkal;
- és ép stratum corneumon keresztül nem jutnak a szervezetbe olyan mennyiségben, amelyről igazolt lenne, hogy cöliákiás bélkárosodást okoz.
Tehát ép bőrön alkalmazva a glutént vagy búzafehérjét tartalmazó kozmetikum általában:
- nem aktiválja a cöliákiát;
- nem indítja el a vékonybél autoimmun folyamatát;
- és nem okoz „belső gluténreakciót” pusztán a bőrrel történő érintkezés miatt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bőr teljesen áthatolhatatlan, vagy hogy fehérjeeredetű allergének soha nem kerülhetnek kapcsolatba a bőr immunrendszerével!
A szőrtüszők, a barrierkárosodás, az atópiás gyulladás, a repedések, az excoriációk vagy a mesterségesen létrehozott mikrocsatornák növelhetik az allergénexpozíciót.
Ez elsősorban nem cöliákiás, hanem allergológiai kérdés.
MI TÖRTÉNIK SÉRÜLT VAGY ATÓPIÁS BŐRÖN?
Atópiás dermatitisben és más barrierkárosodással járó állapotokban:
- fokozódik a transzepidermalis vízvesztés;
- megváltozhat a stratum corneum lipidszerkezete;
- csökken a barrier integritása;
- fokozódhat az epidermalis immunaktivitás;
- és könnyebben kialakulhat epicutan szenzibilizáció.
Vagyis a sérült bőrön alkalmazott élelmiszereredetű fehérjék allergológiai jelentősége nagyobb lehet.
A lehetséges következmény:
- helyi csalánkiütés;
- kontakt dermatitis;
- IgE-szenzibilizáció;
- ritkán később kialakuló szisztémás ételallergiás reakció.
Nem helyes azonban azt mondani, hogy a sérült bőrön át felszívódó glutén cöliákiát aktivál.
A cöliákia klasszikus immunológiai útja továbbra is a tápcsatornán keresztüli gluténbevitelhez kötött.
MI A HELYZET HÁMLASZTÁS VAGY MICRONEEDLING UTÁN?
Bár a mi esetünkben ez nem igazán releváns kérdés, mivel a Janssen Cosmetics nem alkalmaz invazív beavatkozásokat vagy mikrotűs eljárásokat, erős hámlasztó kezeléseket sem géppel sem savakkal, mégis vagy otthoni ápolásban vagy más kozmetikai szereplőknél előforduló módszertanok miatt a hozzánk érkezett vendégek bőrei mutathatnak olyan jeleket, melyek arra utalnak, hogy frissen hámlasztottak, tűs kezeléssel megnyitott vagy más módon barrierében károsított bőrképük van. Ez esetben nem azért nem viszünk fel hagyományos búzafehérjés kozmetikumot, mert a vendég cöliákiás.
Azért nem tesszük, mert:
- a hagyományos kozmetikum nem steril;
- nem biztos, hogy sérült barrierre engedélyezett;
- tartalmazhat illatanyagot, tartósítószert vagy más szenzibilizáló összetevőt;
- fokozódhat az irritáció;
- fokozódhat az allergiás szenzibilizáció;
- és kiszámíthatatlanná válhat a penetráció mélysége.
Microneedling vagy más barriermegnyitó eljárás alatt és közvetlenül utána kizárólag az adott eljáráshoz, eszközhöz és sérült bőrhöz megfelelő készítmény használható.Ez általános kozmetikai biztonsági kérdés – nem kizárólag gluténkérdés.
MIÉRT JELENIK MEG AKKOR A GLUTÉN A KOZMETIKUMOKBAN?
Nem igaz az az általánosítás, hogy a kozmetikumok nagy része glutént tartalmaz.
Az azonban igaz, hogy bizonyos termékekben gabonaeredetű összetevőket alkalmaznak.
Leggyakrabban:
- hidrolizált fehérjeként;
- filmképzőként;
- hidratáló vagy kondicionáló anyagként;
- tenzidalkotóként;
- növényi kivonatként;
- olajként;
- keményítőként;
- vagy textúra- és nedvességszabályozó összetevőként.
A leggyakoribb a búza és a zab, míg árpa- és rozsösszetevőkkel ritkábban találkozunk.
Itt azonban nagyon fontos különbséget tenni.
Nem azonos kémiai és allergológiai kategória:
- a búzafehérje;
- a hidrolizált búzafehérje;
- a búzamagkivonat;
- a búzacsíraolaj;
- és a búzakeményítő.
Attól, hogy egy összetevő búzából származik, még nem biztos, hogy jelentős mennyiségű gluténfehérjét tartalmaz.
6. Mikor jelenthet mégis kockázatot?
A VALÓDI KOZMETIKAI KOCKÁZAT: A HIDROLIZÁLT BÚZAFEHÉRJÉK
A kozmetikai szakirodalomban dokumentált fő probléma nem a krém által kiváltott cöliákia, hanem a hidrolizált búzafehérjék allergénpotenciálja.
A búzafehérjéket kozmetikai célból különböző módon hidrolizálhatják, vagyis kisebb peptidekre bonthatják.
Ezeket az összetevőket azért alkalmazzák, mert:
- filmréteget képeznek;
- kondicionálják a hajat;
- javítják a bőr és a haj felszíni érzetét;
- vizet kötnek meg;
- átmeneti simító vagy feszesítő hatást adnak;
- módosíthatják a tenzidrendszer működését.
A hidrolízis azonban nem jelenti automatikusan az összes allergén epitóp megszűnését.
Az allergénpotenciált befolyásolja:
- a hidrolízis módja;
- a peptidméret;
- a nagyobb peptidaggregátumok jelenléte;
- a deamidáció mértéke;
- a termék koncentrációja;
- a kontaktidő;
- a felületaktívanyag-tartalom;
- valamint a bőr barrierállapota.
Dokumentáltak olyan eseteket, amikor kozmetikai hidrolizált búzafehérjék:
- kontakt urticariát;
- generalizált csalánkiütést;
- conjunctivalis tünetet;
- anaphylaxiát;
- vagy később kialakuló búzaallergiát
okoztak.
Különösen jelentős volt az a japán esetsor, amelyben egy hidrolizált búzafehérjét tartalmazó arcszappan rendszeres használata után több embernél epicutan szenzibilizáció és szisztémás búzaallergia alakult ki.
Ez egyértelműen megmutatta, hogy bizonyos búzafehérje-hidrolizátumok bőrön keresztül is képesek allergiás érzékenyítést létrehozni.
MIT MOND ERRŐL AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁS?
Az Európai Unióban a hidrolizált búzafehérjék kozmetikai felhasználása szabályozott.
A peptidek megengedett tömegátlagos molekulatömege legfeljebb:
3,5 kDa.
A korlátozás célja az allergiás szenzibilizáció kockázatának csökkentése.
Ezt azonban nem szabad félreértenünk.
A 3,5 kDa-os korlátozás nem jelenti azt, hogy:
- a termék élelmiszerként gluténmentes;
- minden búzaallergiás számára biztonságos;
- a búzafehérje elveszítette a búzaeredetét;
- vagy nincs szükség egyéni kockázatértékelésre.
Igazolt búzaallergiában a hidrolizált búzafehérjét tartalmazó kozmetikum továbbra sem megfelelő választás.
MILYEN INCI-NEVEKRE FIGYELJÜNK?
Egyértelmű búzafehérje-származékok
- Hydrolyzed Wheat Protein
- Hydrolyzed Wheat Gluten
- Triticum Vulgare Gluten
- Triticum Vulgare Protein
- Wheat Protein
- Hydrolyzed Triticum Vulgare Protein
Ezek egyértelműen búzaeredetű fehérjét vagy peptidet jelentenek.
Igazolt búzaallergiában kerülendők.
Ajak- és szájtermékben cöliákia esetén is indokolt elkerülni őket.
Módosított búzafehérje-származékok
A búzafehérje neve hosszabb, bonyolultabb INCI részeként is megjelenhet:
- Sodium Cocoyl Hydrolyzed Wheat Protein
- Potassium Palmitoyl Hydrolyzed Wheat Protein
- Palmitoyl Hydrolyzed Wheat Protein
- AMP-Isostearoyl Hydrolyzed Wheat Protein
- Hydrolyzed Wheat Protein PG-Propyl Silanetriol
Fontos jeleznünk, hogy a kókuszzsírsav-, palmitinsav-, só- vagy szilánkomponens nem szünteti meg a búzafehérje-eredetet.
Wheat Amino Acids
A Wheat Amino Acids búzafehérjéből előállított aminosav-keveréket jelenthet.
Ha a fehérjét teljesen egyedi aminosavakig bontották, akkor elméletileg nem maradnak fenn a gluténre jellemző nagyobb fehérjeepitópok.
Az INCI-listából azonban nem tudjuk meg:
- maradtak-e kisebb peptidek;
- milyen tisztaságú az alapanyag;
- milyen gyártási ellenőrzést alkalmaztak.
Súlyos búzaallergiában ezért ez is óvatossági kategória.
ÉS MI A HELYZET A BÚZAKIVONATOKKAL?
Gyakori nevek:
- Triticum Vulgare Seed Extract
- Triticum Vulgare Germ Extract
- Triticum Vulgare Bran Extract
- Wheat Germ Extract
- Wheat Bran Extract
Ezek a megnevezések búzaeredetet jelölnek, de az INCI-ből nem derül ki:
- mennyi fehérje maradt a kivonatban;
- tartalmaz-e immunológiailag aktív gluténpeptidet;
- milyen oldószerrel készült;
- milyen tisztítási eljáráson ment keresztül.
Ezért nem helyes minden búzakivonatot automatikusan a hidrolizált búzafehérjével azonosítani.
Igazolt búzaallergia esetén azonban a bizonytalan fehérjetartalom miatt indokolt lehet a kerülés.
A BÚZACSÍRAOLAJ UGYANAZ, MINT A GLUTÉN?
Nem. A glutén fehérje, míg a búzacsíraolaj elsősorban lipidfrakció.
INCI-nevei:
- Triticum Vulgare Germ Oil
- Wheat Germ Oil
A fehérjemaradvány mennyisége függ:
- a kivonási eljárástól;
- a finomítás mértékétől;
- a szűréstől;
- és az alapanyag minőségétől.
Ezért a búzacsíraolaj:
- nem azonos a búzafehérjével;
- ép bőrön cöliákiában nem jelent tipikus kockázatot;
- igazolt, súlyos búzaallergiában viszont indokolt lehet gyártói tisztasági adatot kérni;
- ajaktermékben pedig választható teljesen búzaeredet nélküli alternatíva.
Búzakeményítő
INCI-nevei:
- Triticum Vulgare Starch
- Wheat Starch
- Hydrolyzed Wheat Starch
A keményítő szénhidrát, nem fehérje. A kérdés itt az esetleges maradék fehérjetartalom.
A tisztított búzakeményítőt ezért nem kezelhetjük automatikusan azonosként a búzagluténnel.
ZAB, ÁRPA ÉS ROZS AZ INCI-LISTÁBAN
Zab
Gyakori nevek:
- Avena Sativa Kernel Extract
- Avena Sativa Kernel Flour
- Avena Sativa Kernel Meal
- Avena Sativa Kernel Oil
- Hydrolyzed Oat Protein
- Oat Protein
- Colloidal Oatmeal
- Avena Sativa Beta-Glucan
Nem mindegyik azonos kémiai kategória.
- A zabfehérje és a hidrolizált zabfehérje fehérjetermészetű.
- A zabliszt és kolloid zab többféle zabfrakciót tartalmaz.
- A zabmagolaj elsősorban lipid.
- A béta-glükán poliszacharid, nem gluténfehérje.
Árpa
- Hordeum Vulgare Seed Extract
- Hordeum Vulgare Extract
- Hydrolyzed Barley Protein
- Barley Protein
- Malt Extract
A hidrolizált árpafehérje egyértelműen fehérjeeredetű.
A Malt Extract, vagyis malátakivonat nem azonos a maltodextrinnel.
Rozs
- Secale Cereale Seed Extract
- Secale Cereale Extract
- Hydrolyzed Rye Protein
- Rye Protein
A rozsfehérje secalint tartalmazhat, a kivonatok tényleges fehérjetartalma azonban az INCI-ből nem állapítható meg.
MI NEM GLUTÉN?
Szója
- Glycine Soja Protein
- Hydrolyzed Soy Protein
- Soy Amino Acids
- Glycine Soja Oil
- Glycine Soja Seed Extract
- Glycine Soja Sterols
A szója nem gluténtartalmú gabona, tehát a szójafehérje nem glutén.
Ettől azonban a szója még önálló allergén lehet.
Nem állíthatjuk általánosan azt sem, hogy minden szójaeredetű kozmetikai összetevő kisebb irritációs vagy allergénpotenciállal rendelkezik, mint a búzaeredetű megfelelője.
Rizs
- Oryza Sativa Protein
- Hydrolyzed Rice Protein
- Oryza Sativa Bran Extract
- Oryza Sativa Starch
Nem tartoznak a cöliákiát kiváltó klasszikus gluténforrások közé.
Kukorica
- Zea Mays Starch
- Hydrolyzed Corn Protein
- Zea Mays Extract
A kukorica saját prolaminja a zein, de nem tartozik a cöliákiát klasszikusan kiváltó búza–árpa–rozs körbe.
Élesztő
- Saccharomyces Cerevisiae Extract
- Saccharomyces Ferment
- Yeast Extract
Önmagukban nem gluténfehérjék.
Béta-glükán
A béta-glükán poliszacharid, nem fehérje.
Származhat zabból, árpából, élesztőből vagy gombából. A forrás azért lehet releváns, mert nem megfelelően tisztított növényi alapanyagban maradék fehérje fordulhat elő.
Maltodextrin
A maltodextrin keményítőből előállított szénhidrát.
A „malto” szó nem jelenti automatikusan azt, hogy árpamalátát vagy gluténfehérjét tartalmaz.
7. Milyen összetevőket keressünk az INCI-listán?
MIT TUDUNK MEG AZ INCI-BŐL – ÉS MIT NEM?
Az INCI alapján megállapíthatjuk:
- tartalmaz-e a formula szándékosan hozzáadott búzafehérjét;
- szerepel-e benne hidrolizált búzafehérje;
- található-e benne gabonaeredetű kivonat, olaj vagy keményítő;
- milyen deklarált növényi eredetű összetevőket használtak.
Az INCI-ből azonban nem derül ki:
- a késztermék tényleges gluténkoncentrációja;
- az alapanyag maradék fehérjetartalma;
- a hidrolizátum pontos peptidprofilja;
- a deamidáció mértéke;
- a gyártási keresztszennyeződés;
- a késztermék laboratóriumi gluténvizsgálata;
- vagy az, hogy a termék tanúsítottan gluténmentes-e.
Többek közt ezért nincs relevanciája a sokszor szentírásnak titulált INCI olvasók és tanítók által favorizált INCI lista elemzéseknek. Az INCI-listákban ugyanis nem látni egyértelmű búza-, árpa- vagy rozseredetű fehérjét. Így viszont nem mondhatjuk ki kizárólag az INCI alapján, hogy a termék garantáltan és laboratóriumilag igazoltan gluténmentes.
MÉRHETŐ EGYÁLTALÁN GLUTÉN A KOZMETIKUMOKBAN?
Igen, mérhető, de a vizsgálat jóval bonyolultabb lehet, mint egy egyszerű élelmiszermintánál.
A kozmetikai formula tartalmazhat: olajat; viaszt; pigmented polimert, tenzidet,illatanyagot,vagy más olyan összetevőt, amely zavarhatja az analitikai mérést.
Egy kozmetikumokat vizsgáló kutatásban több olyan terméket is találtak, amelyben mérhető glutén volt jelen. A pozitív termékek jelentős részénél az INCI-ben glutén vagy hidrolizált búzafehérje is szerepelt.
Ez azt igazolja, hogy a búzafehérje-tartalmú kozmetikum valóban tartalmazhat mérhető gluténfrakciót. Azt azonban nem bizonyítja, hogy az ép bőrön alkalmazott termék cöliákiás autoimmun bélreakciót váltana ki.
8. Mit jelent valójában a "gluténmentes" felirat?
MIT JELENT A „GLUTÉNMENTES” FELIRAT EGY KOZMETIKUMON?
Az Európai Unióban az élelmiszereknél a „gluténmentes” állítás legfeljebb 20 mg/kg gluténtartalomhoz kötött.Ez azonban élelmiszer-jogi határérték.
Nem automatikus kozmetikai határérték, és nem ültethető át változtatás nélkül minden krémre, szérumra vagy ajaktermékre.
A kozmetikai állításoknak ugyanakkor:
- igaznak;
- bizonyíthatónak;
- tisztességesnek;
- és a fogyasztót nem megtévesztőnek kell lenniük.
Ezért ha egy kozmetikumon gluténmentes állítás szerepel, annak megfelelő dokumentációval alátámaszthatónak kell lennie.
Ilyen lehet:
- beszállítói nyilatkozat;
- alapanyag-specifikáció;
- gyártási kockázatelemzés;
- késztermékvizsgálat;
- validált analitikai módszer;
- vagy független tanúsítás.
A „nem tartalmaz szándékosan hozzáadott búzaösszetevőt” és a „laboratóriumilag gluténmentes” nem ugyanaz az állítás!
MIKOR SZÁMÍT VALÓBAN A GLUTÉN A KOZMETIKAI GYAKORLATBAN?
1. Ajak- és szájkörnyék
Ez a legfontosabb cöliákiás kockázati terület.
Ide tartozik:
- az ajakbalzsam;
- a rúzs;
- a szájfény;
- az ajakmaszk;
- az ajakradír;
- az ajakfeltöltő hatású kozmetikum;
- valamint minden könnyen lenyalható szájkörnyéki termék.
Ezekből rendszeresen kis mennyiség kerülhet a tápcsatornába.
Cöliákiás vendégnél ezért az ajaktermékben kerülendő:
- a búzafehérje;
- a hidrolizált búzaglutén;
- az árpa- és rozsfehérje;
- valamint minden olyan összetevő, amelynek gluténmentessége nem tisztázott.
Itt a probléma nem a bőrön át történő felszívódás, hanem a véletlen lenyelés.
2. Szájhigiénés termékek
Fogkrém, szájvíz, fogfehérítő gél, ínyápoló vagy szájspray esetén szintén számolnunk kell azzal, hogy a termék egy része lenyelésre kerül.
3. Kézkrém
A kézkrém sem azért kockázatos, mert a glutén a kézbőrön keresztül aktiválja a cöliákiát.
A lehetséges út:
- kézkrém használata;
- kézmosás nélküli étkezés;
- körömrágás;
- ajak érintése;
- kisgyermek etetése;
- ujjak szájba vétele.(Ez közvetett orális expozíció.)
4. Porok és aeroszolok
Külön figyelmet érdemelhet:
- szárazsampon;
- hajspray;
- por állagú maszk;
- púder;
- szőkítőpor;
- permetezhető búzafehérjés hajápoló.
Búzaallergiában a belélegzett vagy szembe kerülő fehérje allergiás reakciót válthat ki.
Cöliákiában a belélegzett részecskék egy része a mucociliaris tisztulás során lenyelhető, bár a tényleges mennyiség rendszerint alacsony.
5. Szemkörnyék
A szemkörnyék nem külön cöliákiás felszívódási terület.
A fokozott figyelem oka:
- a szemhéj vékony bőre;
- a nyálkahártya közelsége;
- a könnyfilmbe kerülés;
- a szem dörzsölése;
- valamint a kontaktallergiás reakció lehetősége.
6. Sérült, aktívan gyulladt bőr
Nyílt, nedvező, excoriált vagy fertőzött bőrre hagyományos kozmetikumot nem alkalmazunk.
Nem kizárólag a glutén miatt, hanem:
- az irritáció;
- az allergiás expozíció;
- a mikrobiológiai kockázat;
- és a kiszámíthatatlan penetráció miatt.
9. Gyakorlati útmutató kozmetikusoknak
HOGYAN DÖNTSÜNK JÓL A GYAKORLATBAN KOZMETIKUSKÉNT?
Cöliákia, ép arcbőr, nincs búzaallergia: A búzafehérjét tartalmazó topikális kozmetikum általában alkalmazható, ha nem kerül a szájba, és korábban nem okozott lokális reakciót.
Cöliákia, ép testbőr: Általában alkalmazható.
Cöliákia, ajak- vagy szájtermék: Gluténmentes alternatíva ajánlott.
Cöliákia, búzafehérjés kézkrém: Kézmosás étkezés előtt, vagy búzaeredet nélküli alternatíva.
Igazolt búzaallergia: A búzafehérje-származékok kerülendők.
Korábbi kontakt urticaria búzafehérjére:A kiváltó összetevő teljes kerülése szükséges.
Atópiás, repedezett bőr: Egyszerű, jól tolerálható, lehetőleg élelmiszerfehérje-mentes formula javasolt.
Aktív dermatitis herpetiformis: A lézió kozmetikailag nem kezelhető.
Frissen hámlasztott vagy microneedlingezett bőr: Csak az adott eljáráshoz megfelelő, sérült barrierre engedélyezett készítmény használható.
Ezeket az állapotokat térképezzük fel- kérdezzük ki a vendéget a szokásos objektív- szubjektív tünetegyüttes felvételekor, írjuk be a kérdéslistánkba és a beleegyező nyilatkozatban is szerepeljen, amit avendég aláír a kezelések megkezdése előtt. vagyis nincs új protkoll gluténérzékenység ügyben , csak kiegészített kérdőív.
Vendég | Mit tegyünk? |
Cöliákia | alkalmazható |
Búzaallergia | kerülendő |
Ajakkezelés | gluténmentes ajánlott |
Sérült bőr | fokozott óvatosság |
10. Mit kérdezzünk meg a vendégtől?
MIT KÉRDEZZÜNK MEG A VENDÉGTŐL?
Ez egy külön “checklista”. Nagyon gyakorlatorientált.
Elsőként mindig azt, hogy mi a pontos diagnózis.
- Orvos által igazolt cöliákia?
- Dermatitis herpetiformis?
- Nem cöliákiás glutén- vagy búzaérzékenység?
- Igazolt búzaallergia?
- Zaballergia?
- Korábbi kontakt urticaria?
- Vagy csak önkéntes gluténmentes életmód?
Ezután azt kell tisztázni, hogy milyen reakció fordult elő.
- Étkezés után jelentkezett?
- Kozmetikum használata után?
- Perceken belül?
- Órák vagy napok alatt?
- Volt csalánkiütés?
- Szemhéj- vagy ajakduzzanat?
- Nehézlégzés?
- Anaphylaxia?
- Ekcémás reakció?
Az sem mindegy, milyen termék váltotta ki:
- ajakápoló;
- sampon;
- kondicionáló;
- arcszappan;
- lemosó;
- szemkörnyékápoló;
- maszk;
- szőkítőpor;
- kézkrém.
PATCH TESZT VAGY PRÓBAKENÉS?
Igazolt vagy feltételezett búzaallergiánál nem végzünk saját döntés alapján improvizált kozmetikai allergiatesztet.
(Az azonnali IgE-mediált allergiás reakció vizsgálatára az allergológus alkalmazhat:
- skin prick tesztet;
- prick-to-prick vizsgálatot;
- specifikus IgE-vizsgálatot;
- komponensalapú diagnosztikát;
- vagy ellenőrzött provokációt.
A klasszikus patch teszt ezzel szemben elsősorban a késői, IV-es típusú allergiás kontakt dermatitis vizsgálatára szolgál.)
Ezért korábbi azonnali csalánkiütés, ajakduzzanat vagy légúti reakció esetén nem kísérletezünk újra a gyanús búzafehérjés termékkel.
Ez allergológiai kompetencia.
11. Janssen Cosmetics termékek értékelése
JANSSEN COSMETICS ÉS A GLUTÉNKÉRDÉS
A Janssen Cosmetics teljes portfólióját nem lehet egységesen gluténmentes márkaként kezelni.
Szakmai álláspontun az, hogy:
- minden terméket külön vizsgálunk;
- mindig az aktuális INCI-listát nézzük;
- egy régebbi receptúra nem bizonyítja a jelenlegi összetételt;
- és gyártói gluténmentességi nyilatkozat nélkül nem mondunk ki márkaszintű garanciát.
Nem állítható általánosan az sem, hogy a Janssen Cosmetics minden esetben szójával helyettesíti a búzafehérjét, vagy hogy a szójaeredetű összetevők minden esetben kisebb allergénpotenciállal rendelkeznek.
A szója nem glutén, de önálló allergén lehet.
A formulák értékelését ezért nem marketingállítás, hanem a tényleges összetétel alapján végezzük.
Amivel vannak tapasztalataink,- górcső alá vettük és teszteltük is- hasonló vagy jelen probléma mentén, ott a következő termékeknél jutottunk a lenti megállapításokra:
Blue Fresh Eye Care – 83306
A termék zabkivonatot, vagyis Avena Sativa Kernel Extract összetevőt tartalmaz.
Ez azt jelenti, hogy:
- gabonaeredetű komponens van a formulában;
- a zabkivonat nem azonos automatikusan a búzagluténnel;
- az INCI alapján nem állapítható meg a keresztszennyeződés;
- ép szemkörnyéki bőrön cöliákiában nem várható cöliákiás bélreakció;
- zaballergia vagy korábbi lokális reakció esetén viszont nem megfelelő;
- a szembe és nyálkahártyára kerülést kerülni kell.
A pontos szakmai besorolásunk: Zaberedetű kivonatot tartalmazó szemkörnyékápoló, amely ép bőrön cöliákiában általában alkalmazható, de gyártói igazolás szerint nem nevezhető tanúsítottan gluténmentesnek.
Biocellulose Mask Pro-Youth – 84210P
A termék hidrolizált búzafehérjét tartalmaz.
Ennek kozmetikai funkciója:
- filmképzés;
- felszíni simítás;
- nedvességmegkötés;
- átmeneti feszesítő érzet;
- a bőrfelszín mikroreliefjének optikai javítása.
- fő összetevőként megjelnik a Hidrolizált búzafehérje. ((Hydrolyzed Wheat Protein) – azonnali feszesítő hatást biztosító fehérje, amely kiegyenlíti a bőr mikroreliefjét és javítja a felszíni struktúrát)
(Fontos tisztázni, hogy ez nem valódi dermalis kollagénépítés, nem szöveti lifting, és nem tartós extracelluláris mátrix-átépítés, és nem invazív beavatkozás vagy mélyszöveti behatású termék.)
Glutén- és allergológiai szempontból:
- búzafehérje-tartalmú termék;
- búzaallergiában kerülendő;
- korábbi búzafehérje-kontakt urticariában kerülendő;
- cöliákiában ép arcbőrön nem jelent tipikus szisztémás veszélyt;
- ajakra és szájnyálkahártyára nem kerülhet;
- nyílt vagy frissen megnyitott barrierre nem alkalmazható.
Aqualift Eye Gel – 5060
Egy korábbi neten fellelhető anyag búzaeredetű összetevőt tulajdonított a terméknek, ezt azonban a jelenleg elérhető hivatalos termékinformációink nem támasztják alá.
Az itten ileírásban az élesztő emelhető ki, amit tévesen ítélhetnek meg a gluténérzékenységhez kapcsolva.
Ez alapján nem helyes kijelenteni, hogy az Aqualift Eye Gel bizonyítottan búzafehérjét tartalmaz.
12. ÖSSZEFOGLALÁS
VÉGÜL FOGLALJUK ÖSSZE, MIT IS JELENT MINDEZ A KOZMETIKÁBAN
A cöliákia autoimmun, gluténbevitel által fenntartott betegség.
Az ép bőrre kerülő gluténfehérje nem bizonyított kiváltója a cöliákiás bélkárosodásnak.
A valódi cöliákiás kozmetikai kockázat elsősorban ott jelenik meg, ahol a termék:
- a szájba kerülhet;
- lenyalható;
- belélegezhető;
- vagy kézről ételre vihető át.
A búzaallergia azonban más kérdés.
Búzaallergiában:
- a bőrkontaktus;
- a belégzés;
- és a hidrolizált búzafehérjék
is kiválthatnak reakciót.
A sérült vagy atópiás bőr nem azért problémás, mert azon keresztül biztosan cöliákiás reakció alakul ki, hanem azért, mert könnyebben létrejöhet irritáció, kontaktreakció vagy epicutan szenzibilizáció.
Az INCI-listát mindig kémiai pontossággal kell értelmeznünk.
Nem azonos:
- a búzafehérje;
- a búzakivonat;
- a búzacsíraolaj;
- és a búzakeményítő.
És végül: a „gluténmentes” címke nem helyettesíti a szakmai gondolkodást.
A felelős kozmetikusi döntés alapja:
- a pontos diagnózis;
- a részletes anamnézis;
- az aktuális INCI;
- az alkalmazás helye;
- az orális expozíció lehetősége;
- a bőrbarrier állapota;
- az allergiás előzmény;
- és szükség esetén a gyártói dokumentáció.
Nem tiltunk automatikusan mindent, amiben gabonaeredetű összetevő szerepel.
De nem is bagatellizáljuk a valódi allergológiai kockázatot.
Ez a különbség a gluténmentes marketing és a valódi, bőrbiológiai alapú szakmai gondolkodás között.
Felhasznált szakmai források
Felhasznált szakmai források
1. Cöliákia: biológiai, immunológiai és biokémiai háttér
- National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases – Symptoms & Causes of Celiac Disease
- Di Sabatino A. és munkatársai: Celiac disease: a comprehensive current review
- Iversen R., Sollid L. M.: The function of tissue transglutaminase in celiac disease
2. Dermatitis herpetiformis és a gluténhez kapcsolódó bőrtünetek
- National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases – Dermatitis Herpetiformis
- Antiga E., Caproni M.: Dermatitis herpetiformis
- Dermatitis herpetiformis: an update on diagnosis, disease monitoring, and management
3. Nem cöliákiás glutén- és búzaérzékenység
- Tanveer M., Ahmed A.: Non-Celiac Gluten Sensitivity: A Systematic Review
- Non-celiac gluten sensitivity: clinical presentation, etiology and differential diagnosis
- The effect of gluten on skin and hair: a systematic review
4. Bőrbarrier, molekulaméret és epicutan szenzibilizáció
- Bos J. D., Meinardi M. M. H. M.: The 500 Dalton rule for the skin penetration of chemical compounds and drugs
- Proksch E., Brandner J. M., Jensen J. M.: The skin: an indispensable barrier
- Epicutaneous sensitization to food allergens in atopic dermatitis
- Prevalence of major food allergens in skincare products for atopic dermatitis
5. Hidrolizált búzafehérjék a kozmetikumokban
- Laurière M. és munkatársai: Hydrolysed wheat proteins present in cosmetics can induce immediate hypersensitivities
- Contact urticaria induced by hydrolyzed wheat proteins in cosmetics
- Niinimäki A. és munkatársai: Contact urticaria from protein hydrolysates in hair conditioners
- Higher allergenicity of high molecular weight hydrolysed wheat protein in cosmetics for percutaneous sensitization
- Eighteen cases of wheat allergy and wheat-dependent exercise-induced anaphylaxis sensitized by hydrolyzed wheat protein in soap
- Burnett C. L. és munkatársai: Safety Assessment of Hydrolyzed Wheat Protein and Hydrolyzed Wheat Gluten as Used in Cosmetic
6. Hivatalos európai kozmetikai biztonsági dokumentumok
- Scientific Committee on Consumer Safety – SCCS/1534/14: Revision of the opinion on Hydrolysed Wheat Proteins – Sensitisation only
- Commission Regulation (EU) 2017/2228
- Commission Regulation (EU) No 655/2013 – Common criteria for cosmetic claims
- Commission Implementing Regulation (EU) No 828/2014
7. Glutén kimutatása kozmetikumokban
- Sharma G. M. és munkatársai: Gluten Quantitation in Cosmetic Products by ELISA
8. Gyakorlati klinikai tájékoztató a kozmetikumokról
- McMaster University Adult Celiac Disease Clinic – Gluten-Free Self Care
9. A cikkben szereplő Janssen Cosmetics-termékek forrásai
- Janssen Cosmetics – Aqualift Eye Gel, 5060
A hivatalos termékoldal megnyitása - Janssen Cosmetics – Blue Fresh Eye Care, 83306
A termékoldal megnyitása - Janssen Cosmetics – Biocellulose Mask Pro-Youth, 84210P
A termékoldal megnyitása